A Baranya megyei labdarúgásban otthonosan mozgó szakemberek, szurkolók körében nem ismeretlen Jelena Richárd neve, sem labdarúgóként, sem edzőként.

Ricsi 1990-ben tagja volt a Garami József irányította Magyar Kupa-győztes PMFC csapatának, futballozott az NB II-es Mohácsban, ezt követően pedig 11 évig Ausztriában lőtte a gólokat. Miután szögre akasztotta a stoplist, edzőnek állt.

Immár közel 15 éve, hogy komoly utánpótlás nevelői munka kezdődött Kozármislenyben, melynek egyik oszlopos tagja volt Jelena Richárd is, aki több korosztályban is szép eredményeket ért el abban az időben.
Az ő irányítása alatt született meg a klub eddigi legnagyobb utánpótlás sikere, amikor a 2009/2010-es évben az U13-as kiemelt NB I-es bajnokságban 2. helyen végeztek a Kozármisleny labdarúgói. A Nyugati csoport első helyén végző Győri ETO csak jobb gólarányával tudott megelőzni bennünket és komoly utánpótlásbázissal bíró nagy klubokat hagytunk magunk mögött (Haladás, Puskás Akadémia, PMFC, ZTE, Videoton).

Jelena Richárd a PMFC-s kitérőt követően tavaly nyáron utánpótlás szakmai igazgatóként tért vissza, ezen kívül a felnőtt NB III-as csapat mellett asszisztensedzői feladatokat is ellátott.

Pókos Csaba vezetőedzőnk a bajnokság lezárását követően úgy érezte, hogy váltásra van szüksége, más szerepkörben szeretne dolgozni, helyét a 2020/21-es bajnoki évadban Jelena Richárd veszi át, vele beszélgettünk.

Mesélj egy kicsit az elmúlt, kevesebb mint 1 évről! Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál ebben az első felnőtt, csonka évadban?

Tavaly ilyenkor, amikor Pókos Csabi megkeresett, nyilván bennem is voltak kételyek, hiszen korábban nem dolgoztam még felnőtt csapat mellett. Igaz, hogy több olyan játékos is volt a keretben, akiket korábban mi nevelgettünk, tőlünk jöttek ki, ezért talán nem volt olyan nehéz a beilleszkedés. Már egy jó közösség volt itt induláskor is, ezt az érdemet nem szabad elvenni az elődöktől. Úgy gondolom, hogy Csabival és a stáb többi tagjával is jó viszonyt tudtunk kialakítani és a munka zökkenőmentesen zajlott. A vezetőedzővel jól megértettük egymást, a szakmai munka mellett jó barátok is vagyunk, sokat dolgoztunk már korábban is együtt. Az volt a feladatom, hogy az edzéseken és a mérkőzéseken én legyek a kontroll, az „ellenzék”, és arra kellett fókuszálnom, hogy min lehetne javítani, mit lehetne másképp csinálni és ezáltal előrébb vinni a klubot.

Hogy értékeled a tavalyi évben az elvégzett munkát?

Az őszi teljesítményünk kimondottan jónak mondható, de ha maximalisták vagyunk, akkor természetesen jobban is kijöhettünk volna, ugyanakkor rosszabbul is. Sok gólt szereztünk a bajnokságban, de sajnos a korábbiakhoz képest egy kicsivel többet is kaptunk. A tavaszi szezon csonkára sikeredett, a két lejátszott mérkőzésen 1 győzelmet és 1 döntetlent értük el, de sok kérdésre nem kaptunk választ, hiszen a télen igazolt játékosokat keveset láttuk versenyhelyzetben. Az 5. helyezettel megegyező pontszámmal zártunk, de azt gondolom, hogy ha végigmegy a tavasz, akkor előrébb léptünk volna. Azt azonban már soha senki nem fogja megtudni, hogy mi történt volna.

Milyen tervekkel vágsz neki az előttünk álló szezonnak?

A tavaly megkezdett munkát szeretnénk továbbvinni, ezt szeretnénk folytatni. Olyan játékosokkal szeretném megerősíteni a keretet, akik a mislenyi szellemiséget át tudják venni, át tudják érezni. Olyan játékosokkal szeretnék dolgozni, akik motiváltak és mindent megtesznek azért, hogy a mislenyi szurkolóknak, támogatóknak, és a vezetőknek minél több örömük legyen ebben a csapatban.

Milyen feladatok vannak most aktuálisan?

Több dolog is képlékeny még, sok függ attól is, hogy Pókos Csabi szerepe hogy alakul a stábon belül, tehát amíg nem dől el egy kérdés, addig nem tudunk még eggyel előrébb lépni. A napokban több olyan kérdésre is választ kapunk, ami a stáb összetételét is befolyásolhatja.

Milyen Kozármislenyt szeretnél látni majd a bajnokságban?

Olyan csapatot szeretnék, amiben a játékosok egymásért tudnak küzdeni. Olyan játékosokat szeretnék, akik nemcsak azért jönnek, hogy itt legyenek, hanem akik ezt a miliőt haza is tudják vinni, át tudják érezni, szeressenek itt lenni. Amit az eddigi vezetők és edzők elértek, azokat mi is szeretnénk továbbvinni.

Van egy bizonytalan helyzet, viszonylag nehéz tervezni is, mikor várható bármilyen felkészülés? Hogy fogtok készülni?

Senki nem volt még ilyen helyzetben, mint amiben most vagyunk, ez egy nagyon új dolog. Idény közben volt egy 1,5 majdnem 2 hónapos kihagyás. Az erőnléti edzőnk segítségével szeretnénk egyéni edzésterveket kidolgozni a játékosoknak. Most következik a nyári időszak, amikor mindenkinek a szervezete a pihenésre, nyaralásra van ráállva, de most a megelőző időszakban viszont nem volt munka. Ezt kell megbeszélni, ezt kell összerakni, hogy a játékosok most ne álljanak le teljesen, egyébként az ő szervezetük is másképp fog viszonyulni ehhez a helyzethez. Nem szeretnénk teljesen leállni sem, átmozgató, szinten tartó edzéseket szeretnénk tartani és amikor megtudjuk, hogy mikor kezdődik a bajnokság, úgy előtte 7 héttel megkezdjük a bajnoki felkészülést.

A korábbiakhoz hasonló sikereket kívánunk felnőtt vezetőedzőként!
Sok sikert Ricsi!