A legrosszabbkor jött a koronavírus-járvány fiatal védőnk, Ulakity Márk számára. A 18 éves villányi tehetség a téli felkészülés alatt verekedte be magát a kezdőbe, de a bajnokság felfüggesztése miatt csak egyszer láthatta őt pályán a közönség.

A jobb bekk nyáron tért vissza Kozármislenybe a PMFC-től, ahol hosszú évekig pallérozódott. Ősszel még csak a tréningeken jutott szóhoz felnőtt csapatunkban, mégis biztos volt benne, hogy jó helyre csöppent! Ráadásul a foci mellett az iskolapadban is vannak tervei.

Nem jött jókor a koronavírus-járvány, hiszen éppen bekerültél a kezdőbe…

– Sajnos nagyon rosszkor jött ez a vírus számomra is, mivel sikerült beküzdeni magam a felnőtt csapatba. Jó érzés volt kezdőként az első hazai bajnokit végigjátszani. Sokat segített az is, hogy a stáb és a csapattársaim támogattak mindenben és bíztak bennem.

Szerinted minek köszönheted, hogy megkaptad a bizalmat az NB III-ban is?

– Egy nagyon jó felkészülést tudhatok magam mögött. Az edzőmeccseken is a maximumot próbáltam kihozni magamból és azt csinálni, amit a stáb kért tőlem.

Mekkora a különbség az NB III-as és az U19-es bajnokság között?

– Nem csak gyorsaságban, de fizikumban is összehasonlíthatatlan a kettő. Sokkal több energiára és jobb erőnlétre volt szükségem egy NB III-as 90 perchez, mint az U19-ben.

Miként hangolódtál az első felnőtt bajnokidra? Nem tűnsz ideges típusnak.

– Nagyon-nagyon izgultam, hiszen ez volt az első hazai NB III-as meccsem. Egész délelőtt fejben készültem már a mérkőzésre és a szüleim is bíztatni próbáltak. Meccs előtt a csapattársaimtól is csak jó tanácsokat kaptam, amelyek nagyon jólestek.

A foci most egy ideig még biztosan szünetel, öröm az ürömben, hogy legalább tudsz tanulni az érettségire! Hogy telik most egy napod?

– Minden nap megkapjuk online a tananyagot és emellett még sokat kell az érettségire is készülnöm, de így legalább van időm átnézni azokat is, amik kicsit nehézkesebben mennek. Szokásos időpontban fogják megtartani egyébként az érettségi vizsgákat, de csak írásbeli lesz idén.  Emellett a megkapott edzésterv szerint próbálom magam formában tartani és kikapcsolódásként nagyon sokat focizok a testvéremmel.

Úgy sült el a klubváltás, ahogy vártad?

– Úgy érzem, pont a legjobbkor hoztam meg ezt a döntést. A szezon elejétől a felnőtt csapattal edzettem, viszont az ifiben játszottam a bajnoki meccseket. A téli felkészülés szerencsére nagyon jól sikerült, egyre több lehetőséget kaptam és végül ugye a kezdőbe is bekerültem. Nagyon jó érzés újra Mislenyben lenni. Amikor erre a döntésre jutottam, biztos voltam benne, hogy egy családias, segítőkész klubhoz térek vissza.

Említetted, hogy a testvéreddel szoktál focizni, ráadásul az egyik unokatestvéred szintén nálunk focizik (Kovács Krisztián), egy másik pedig az előző szezon végéig focizott (Kovács Kristóf). Ezek szerint a család szereti a sportágat…

– Igen, minden családtag futballbarát, és ha tehetik, a szabadidejükben szívesen látogatnak ki focimeccsekre.

Mik a további terveid?

– Szeretnék továbbra is a klubnál maradni és minél több győztes meccshez juttatni a csapatot. Az érettségi után pedig a felsőoktatásban szándékozom folytatni a tanulmányaimat. A Pécsi Műszaki Egyetemre jelentkeztem, gépészmérnök szakra.  De a továbbtanulás mellett nagyon fontos az is számomra, hogy a fociban minél jobb eredményeket érjek el.

Remélem, hogy minél hamarabb túljutunk ezen a helyzeten és újra ott folytatódik minden, ahol befejeztük!

A kiemelt kép forrása: Csobán Róbert – a több kép forrása: Löffler Péter/Dunántúli Napló